2011. március 11., péntek

Rozmaringos-almás sült kacsacombok

Azt hiszem, ma sikerült elkészítenem az életem során evett legfinomabb kacsát: most készítettem először, és nem önteltségből, de valóban csodásan omlósra, ízesre sikerült, a ropogós bőréről nem is beszélve. Mindenkinek ajánlom a következő receptet, aki szereti a kacsát. Mert a kacsacomb a világ legpompásabb étele!
Hozzávalók (mi ma öten ültük körbe az asztalt):
8 kacsacomb
2 alma
friss rozmaring
só, bors, fokhagyma
olaj

A combokat előző este megtisztítottam, és alaposan bedörzsöltem sóval, borssal és zúzott fokhagymával, majd egy éjszakát a hűtőben pihentek.
Másnap, miután keresztben beirdaltam a húsokat, egy nagy tepsire raktam őket.  Figyeljünk rá, hogy olyan tepsit válasszunk, aminek pereme is van, mert a combokból nagyon sok zsír olvad ki, és kanalazhatjuk le róla, nehogy a sütőbe csorogjon egy laposabb tepsiből.

A kacsát fóliával letakarom, és így sütöm 180-200 fokon kb. másfél óráig. A fólia eltávolítása után további másfél óra még biztosan kell a comboknak. Sütés közben folyamatosan locsolgassuk a kisült zsírral, így a combok nem száradnak ki és még ropogósabbak lesznek. A sütési idő vége felé kapcsoljuk kissé vissza a hőfokot, én 150 fokon sütöttem tovább. A két almát meghámoztam, majd a szeleteket a combokra, a combok közé raktam, a rozmaringágakból pedig keveset mindegyik hús tetejére tettem. Amikor már szép pirosak, készen is vagyunk.

Hozzá az elmaradhatatlan párolt káposztát készítettem, és a férfinépnek volt egy kevés hagymás tört burgonya is. A zsírt vétek lenne kidobni, nyugodtan szűrjük át egy befőttes üvegbe, friss kenyérrel és zöldségekkel isteni csemege lesz még egy hétköznap este.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése