Szerző: Balázs Edina / Peaberry pr&event lab
Egészen biztos vagyok
benne, hogy a ti életetekben is volt már legalább egy olyan emlékezetes
pillanat, ami akár a személyes, akár a szakmai életetekre jelentős hatással
volt. Legyen az egy utazás, egy találkozás vagy akár valami újnak az
elsajátítása. Szinte napra pontosan egy éve számomra egy tanfolyam jelentette
ezt a változást, ami elindított abba az irányba, amiről már egy ideje úgy
gondoltam, ez való nekem. És most, pár hete ismét csak attól a személytől tanulhattam,
aki nekem mind emberileg, mind szakmailag egy nagyon magas szintet képvisel.
|
Fotó: Andi Barabás Photographer |
Ez a tanfolyam konkrétan egy betontorta kurzus volt. Régóta
csodáltam már a hasonló stílusú tortákat, és pont akkor csöppentem bele a
cukrász felnőttképzés gyakorlati részébe is, amiből nehezemre esett nem
elmenekülni az első óra után. Azon a fél délutánon Vasas Nelli, az Eat Me Cake Boutique tortaműhely tulajdonosa vezetett be minket a vajkrémmel burkolt
torták világába. Ami elsőre egyszerűnek tűnik, az a gyakorlatban a legkevésbé
sem az. Mint a cukrászatban a legtöbb dologhoz, ehhez is nagyfokú precizitás,
kreativitás, kitartás szükséges, de én annyira elvesztem ennek a csodálatában,
hogy a későbbi gyakorlásaim során annak minden percét élveztem.
Hogyan lehet ilyen szépen, egyenletesen beburkolni egy
tortát? Hogy lesznek olyan tökéletesek az élei, mintha vonalzó mellett
rajzolták volna? Ehhez hasonló kérdések kavarogtak a fejemben, amire nagyrészt
akkor útmutatást is kaptam, és erre később bőven alapozhattam. Pár hete az elmúlt
12 hónapban felszedett tudásomat egy olyan lehetőség koronázta meg, amit igazi
megtiszteltetésnek éreztem: Nelli kétnapos, tortakészítő workshopján egyrészt
mint aktív résztvevő, másrészt, mint gasztronómiai újságíró vehettem részt.
|
Fotó: Pillanat Stúdió |
A tematika igazán testhezálló volt: egy modern, vajkrémmel
burkolt tortát készítettünk el kétféle verzióban a legelső morzsától a
legutolsó habcsók felrakásáig. Akit teljesen elbűvölnek például a naked torták,
annak maga a csoda ez a két nap.
Szombat reggel sietősen érkeztem meg a Berzenczey utcai
műhelybe, ahol családias hangulatban, négyen töltöttük el a következő két
napot. A hozzáértő oktató mellett itt az a szerencsés helyzet állt elő, hogy
mindkét résztvevő társam rendkívül nyitottan és érdeklődve állt a hétvégi feladatok
előtt. De hogyan is telt a közös munka? A rövid bemutatkozás és ráhangolódás
után Nelli három olyan piskóta receptet mutatott meg nekünk, amik a vajkrémmel
burkolt, magas tortákhoz kiválóak, egyrészt azért, mert a burkolás során
kevéssé morzsálódnak, másrészt rendkívül jól megtartják magukat, nemcsak a
díszítés, hanem a szállítás során is. Úgy vélem, hogy azért is hasznos egy
olyan, hosszabb lélegzetvételű tanfolyam, ahol az alapoktól megtudhatunk
mindent az adott tematikához kapcsolódóan, mert minden egyes lépést láthatunk,
megtapasztalhatunk, a saját kezünkkel megcsinálhatunk. Én a magam részéről
nagyon örültem ennek a három új receptnek, mert a cukrász tanfolyam során
gyakorlatilag ugyanazzal a piskótával készítettük el a sütemények nagy részét,
alternatívát nem igazán tanulva.
A sütés során nagy élmény volt bepillantani egy tortaműhely
színfalai mögé, látni a profi alapanyagokat és eszközöket, közvetlen közelről
ellesni a profi mozdulatokat. Mialatt a piskótakarikák sültek, elkészítettük a
hozzájuk illő, magas minőségű és isteni finom krémeket is. A kreativitásunknak
pedig ettől a pillanattól kezdve teret adhattunk: mi magunk válogathattuk
össze, hogy melyik piskótához melyik krémet választjuk, és milyen plusz ízzel
fokozzuk még. A fenti krémek mellett ugyanis készítettünk két gyümölcsös
curd-öt is, amit legszívesebben ott helyben kikanalaztunk volna. Ha a
kombinációk fejben összeálltak, kezdődhetett a torta összeállítása. Nagyon hasznos volt látni, hogy profi
körülmények között hogyan töltünk be egy ilyen jellegű tortát, hogy az később
szép, függőleges maradjon, a súlya és magassága ellenére is tartson, és ne
csússzanak el a rétegek a betöltött krémen. Viszont ha ezt egyszer láttuk,
otthon, egy-két eszköz beszerzésével bármikor utánozhatjuk.
|
Torták Nelli egyik workshopjáról 1. - Fotó: Beussüti |
|
|
A tortarétegek lezárásához és a későbbi burkoláshoz olasz
habcsók vajkrémet használtunk, amit természetesen együtt készítettünk el, és
közben, elméletben megismerhettük annak összes buktatóját is: mit kerüljünk el,
meddig várjunk az alapanyagok elegyítésével, milyen fokozaton habosítsuk, és
így tovább.
Az első nap végén szerintem mindenki alig várta a másnapot,
hogy nekiláthassunk a díszítésnek, addigra pedig otthon már ódákat zengtünk
arról, vasárnap este milyen finomságot viszünk majd haza.
Vasárnap reggel, miután a tortáink egy éjszakát a hűtőben
pihentek, kivettük őket a karikákból, elkészítettük a kellő mennyiségű
vajkrémet és nekiláttunk az első verzió, a naked torta elkészítésének. Ha bárki
bosszankodott már otthon azon, hogy morzsás lesz a vajkréme, nem tudja, hogyan
húzza el úgy a burkolást, hogy az teljesen függőleges és egyenletesen legyen,
annak ezen a tanfolyamon a helye. Miután Nelli segítségével elkészültek a
gyönyörű naked alapjaink, már gondolkozhattunk is rajta, milyen hangulatú tortákat
varázsoljunk belőle. Virág- vagy gyümölcsdíszítés, habcsókok vagy vajkrém
virágok, mind csak rajtunk múlt, hiszen bőven válogathattunk a díszítőelemek
közül.
|
Torták Nelli egyik workshopjáról 2. - Fotó: Szotyi creations |
A naked tortáink remek alapnak bizonyultak a teljesen
beburkolt tortákhoz is, ami a nap második felének programja volt. Itt
mindannyian kis festőművész tanoncokká léptünk elő: színeket kevertünk,
színvilágokat hoztunk létre, megtanultuk, hogy melyik spatulával milyen
mintázatot vihetünk fel a tortára, hogyan tudjuk a különböző színeket
összemosni, kiemelni, egymásra felvinni. Nekem a hétvégének ez volt a
legkiemelkedőbb pontja, nem csoda, hiszen az otthoni sütés során is mindig ezt
a pillanatot várom a legjobban. Készült egy diszkós hangulatú betontorta, egy
friss, zöld és sárga árnyalatokat viselő tavaszi csoda, és egy pasztelles
színvilágú, pisztácialevelekkel díszített torta. Úgy gondolom, mindenkinek
sikerült a saját személyiségét belecsempésznie a dekorációba és büszkén vittük
haza a tortákat.
|
Torta Nelli egyik workshopjáról 3. - Fotó: Beussüti |
Nem kérdés, hogy aki szeretné megtudni, hogyan készülnek
ezek a letisztult, modern torták, és eddigi tudását valami naprakésszel kívánja
bővíteni, annak itt a helye. Nellitől kedvesebb és türelmesebb, nyitottabb
oktatóval nem sokszor találkoztam, aki amellett, hogy rengeteg technikát mutat
és igazán lelkesíteni is tudja a résztvevőket, őszintén beszél arról is, hogy
mennyire nehéz és fárasztó, sok áldozatot kívánó mesterség a cukrászat. Akár
magunknak, akár ajándékba vesszük, igazi élmény és tanulás lesz ez a tanfolyam.
Vasas Nelli – Eat Me Cake Boutique
|
Fotó: BK Images - Berkes Krisztina |
Mikor kezdtél el a cukrászattal
foglalkozni?
Az első "komolyabb" torta a kisfiam születésnapjára készült, Dóra, a felfedező témában. Ennek már nyolc éve.
Hogyan döntötted el, hogy
megnyitod a műhelyed?
Egyszerűen kinőttem a konyhám. Amikor már tisztán látszott,
hogy van igény és kereslet arra, amit csinálok, egyértelmű volt, hogy egy saját
vállalkozás keretein belül folytatom tovább.
Mennyire támogatott ebben a
család? A gyerekek mellett nem féltél belevágni?
A férjem és a szüleim mindig is bátorítottak, támogattak. Nem féltem, mert
akkor a szemem előtt egy rugalmas, jól tervezhető (gyerekbarát) munka
lehetősége lebegett. Persze aztán megtapasztaltam, hogy ennek a
valósághoz az égvilágon semmi köze sincs.
Miért szereted ezt a pályát, és
volt már olyan, hogy inkább feladtad volna?
Leginkább azért, mert kreatív. Ha már kitaláltam a belsőt, az ízharmóniákat,
még mindig folytathatom az "alkotást" a személyre és alkalomhoz illő
külső kitalálásával. Egy vállalkozást útjára indítani hatalmas munka, sok
buktatóval. Ennyi idő elteltével teljesen természetesnek érzem, hogy az
esetleges siker a folyamatos újratervezés, útkeresés eredménye, és szinte
borítékolható, hogy nem az lesz az üdvözítő út, amit először megálmodtál. Én
most épp az első újratervezés után vagyok.
Hogyan találtad meg a saját
stílusod? Melyik irányvonal áll hozzád a legközelebb?
Szeretem a szimmetrikus, tökéletes formákat: az éleket, a tükörsima, szabályos
felületeket, a minimalista, de ugyanakkor karakteres dizájnt. A rusztikus vonal
távol áll tőlem, az nem az én világom.
|
Fotó: Dalocska |
Miből inspirálódsz, hogyan tanulsz új módszereket?
Régebben a Pinterest volt az a felület, ahol szívesen barangoltam, és tortás
oldalakról inspirálódtam. Ma már szinte csak az Instagramot használom, és egyáltalán nem kell, hogy
torta legyen, ami az ötletet adja. Most például épp egy izgalmas felület és egy
karakteres, színes medál várja, hogy "megtortásítsam".
Hogy képzeled el a műhely
jövőjét?
Hangsúlyosak lesznek a workshopok és az egyedi, alkalmi torták.
Milyen megrendeléseknek örülsz a
legjobban?
A nem tortaszerű tortáknak.
Mit gondolsz a hagyományos
cukrászatról? Mennyire van kereslet a modern formákra, ízekre?
A klasszikus ízeket szeretem, ezek
általában verhetetlen kombinációk. Amennyiben jó minőségű alapanyagból készül, számomra mindegy, milyen vonal: francia,
klasszikus vagy angolszász. Imádom az édességet! A külsőt tekintve azonban nyilvánvalóan a modern irányzat az, ami hozzám közel áll. Külföldön nem
okoz különösebb gondot, hogy van olyan, hogy torta dizájner, aki egyedi, izgalmas tortákat készít
személyre szabva, és van a cukrász, illetve a cukrászda. Itthon sokszor nem
tudnak ezzel mit kezdeni az emberek, mert persze nagyszerű, hogy készítesz
gyönyörű, modern tortákat, de miért nincs linzer, sajtos pogácsa és bejgli?
|
Fotó: Andi Barabás Photographer |
Miért szereted a tanítást, a
tortakurzusokat?
Nagyon jól érzem magam benne, a "tanítványaim" sikere, öröme az én
sikerem is. Legalább is én ezt így élem meg. Illetve ez a fajta munka engem is
állandó fejlődésre inspirál.
Szoktál a műhelyen, kívül otthon
is sütni a szabadidődben, a családnak?
Igen, mondjuk halrudacskát.